Az egyesület önszerveződés útján jött létre 1986 tavaszán a tatai helyőrségben szolgálatot teljesítő hivatásos állományból, azok közvetlen hozzátartozóiból, és a polgári dolgozókból. A szervező munkát Kővári József alezredes irányította. Vezetésével kezdődtek meg  a gát és műtárgyak horgásztanya- építési munkái és került kialakításra a mai horgásztó, és annak környezete.

     Az egyesület 1991-ben került bejegyzésre a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon, mint: Klapka György Sporthorgász Egyesület Papp Miklós alezredes, egyesületi elnök vezetésével.

     Az alapító tagokról készült tabló az egyesület horgásztanyáján megtekinthető.

Az egyesület jelenlegi vezetése:

                                 Elnök: Riba Lajos

                                 Elnök h.: Bakos Sándor

                                 Titkár: Fodor Attila

                                 Gazdasági felelős: Szennyei József

                                 Vezetőségi tagok: Demeter György

                                                                Vecsernyés János

                                                                Szél Tibor

                                 Fegyelmi biz. elnöke: Gyimesi Csaba

                                 Felügyelő biz. elnöke: Venter János

                                 Tógazda: Sudár József

Amit a horgászvízről és az egyesületről tudni érdemes

     A jelenlegi horgásztó területe valaha Eszterházy gróf birtokának részét képezte, mint a gróf harcsanevelő tava, illetve a tónál működött  egy  gatter telep  gazdálkodási,- gazdasági célból.

A tavat természetes források táplálták  a tó vízszintjét  zsiliprendszerrel szabályozták.

     A II. világháború után a terület állami tulajdonba, egyúttal honvédségi kezelésbe  került, amit a honvédség gyakorlótérnek használt és használ  napjainkban is. A környéken folytatott intenzív  bányászati tevékenység következtében a források elapadtak a tó vízutánpótlása szinte csak   a  természetes csapadékra korlátozódott. A terület hasznosításából adódóan, - mint a tatai harckocsiezred  helyőrségi gyakorlótere - a tó gátrendszerét a lánctalpas eszközök -  főleg a harckocsik széttaposták, a műtárgyakat a gyakorlások során felrobbantották.

      A 60-as évektől kezdődően, és a 70-es évekig a tavat  haltermelésre és kacsatenyésztésre használták, a vízszint jelentős emelésével pedig biztosították a kertészet vízigényét káposzta és konyhakerti növények termesztéséhez - a tó mint víztározó is funkcionált - a honvédség kisegítő gazdaságának részeként, amelynek kialakítása és működtetése  Bakodi ezredes nevéhez fűződik.  Bakodi ezredes más beosztásba történő áthelyezését követően a gazdaság gazda nélkül maradt, nem volt aki átvegye  a gazdálkodás felügyeletét,  irányítását. A véd-és műtárgyak elhanyagoltságának, valamint a vízutánpótlás megoldatlanságának  együttes hatására a tó tönkrement.      

     Ezt követően a  terület elmocsarasodott - a mocsaras átjáró - a gyakorlótér legelhanyagoltabb területévé vált, kettévágva a gyakorlóteret.   A Gödrös domb és a Névtelen domb  között az év bizonyos időszakaiban az átjárás kritikussá vált, ami több esetben  a nagy értékű technika - T-72-es harckocsi -  soron kívüli meghibásodásához vezetett. Az akkori harckocsi ezred parancsnoka Szekeres József ezredes megbízta technikai helyettesét Kővári József alezredest, hogy oldja meg a gát megerősítését és a mocsaras átjáró kiszárítását, ezzel  talán a tó is visszaalakítható lesz és horgászlehetőség is adódik. (Köztudott volt Kővári alezredesről, hogy horgász).

     Vezetésével és a bázis parancsnok Gál József százados hathatós segítségével a  gát építési munkái 1985-ben megkezdődtek és   1986 tavaszára elkészültek,  miközben megtisztították a területet a kiszáradt fáktól, bokroktól és a felesleges dolgoktól.

A munkák irányításában és a környezet rendezésében nagy szerepe volt Szabó András hadnagynak, az akkori felderítő század parancsnokának.

     A horgász  egyesület Kővári József alezredes vezetésével 1986 tavaszán alakult meg a Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO) tartott alakuló ülésen, kizárólag a laktanyában szolgálatot teljesítő  hivatásos és továbbszolgáló állományból, körülbelül 30 fővel.

Az alapító tagokról készült  tabló az egyesület horgászházában került kiállításra, ami Kozma Istvánnak az egyesület hagyományőrzőjének köszönhető. Az egyesület először, mint a Tatai horgászegyesület (Cseke tó) üzemi   csoportja működött. Az egyesület zártkörű volt, kizárólag a laktanyában szolgáló hivatásos és továbbszolgáló állományból, azok közvetlen  hozzátartozóiból, valamint a honvédségnél dolgozó polgári személyekből állt össze. Az anyaegyesület és a MOHOSZ támogatásának hiánya miatt merült fel az egyesület önállóvá válásának gondolata. 1991-ben az elnök,  Kővári József alezredes áthelyezését  követően Papp Miklós alezredest választották elnökké. Vezetésével új lendületet kapott az egyesület és vált önállóvá, majd ugyanebben az évben hivatalosan is  bejegyzésre került, mint:

Klapka György Sporthorgász Egyesület

     Az egyesület tagsága a 2004. évi évadnyitó közgyűlésen határozott úgy, hogy az egyesületnek tagja lehet a honvédségtől és a rendvédelmi szervezetektől függetlenül  bárki, aki szabadidejét horgászattal kívánja tölteni, az egyesület alapszabályzatában, horgászrendjében, valamint fegyelmi szabályzatában rögzítetteket elfogadja, közösséghez kíván tartozni, szereti a természetet és szívügyének tekinti annak védelmét és azért tenni is képes.

     Jelenleg a vízfelület több mint 9 hektár, alsó és felső tóból áll, átlagos vízmélysége vízállástól függően 0,8-1,5 m, de helyenként meghaladja a 2 métert is. A tó medre helyenként agyagosan köves, helyenként pedig homokos,  sok benne az akadó,  ami a helyismerettel nem rendelkező horgászoknak bosszúságot okoz, a halaknak pedig remek búvóhelyet biztosít. Időközben a források teljesen kiapadtak, - napjainkban egy-két nagyon kis vízhozamú forrás újra működik - a tó vízutánpótlását csak a csapadék biztosítja a szomódi vízfolyáson keresztül. Ennek eredménye, hogy a vízállás évről évre, illetve évszakonként változik, nem mentes a szélsőségektől sem. A víz minősége egyébként nagyon jó, ami nagyban hozzájárul, hogy a tóból kifogott halak  a környéken a  legízletesebbek. Az egyesület egy szilárd falazatú horgászházzal  és két darab faházzal rendelkezik, amelyek komfort nélküliek. Nem rendelkezünk vezetékes vízzel és központi áramellátással,  a WC tábori jellegű. Ennek ellenére a faházak szükségszállásnak megfelelnek. A horgásztó, 1994 szeptemberétől BAKODI TÓ,  a helyőrségi gyakorlótér  100-as út felőli  szélén, attól 150-250 méterre található. A környezet teljesen természetes, hét végén mindig, hét közben általában csendes, a horgászati tevékenység mellett biztosítja -vendéghorgászok számára napijegy váltási lehetőséggel -  a pihenés, a szabadban történő sütés- főzés lehetőségét, egyre gyakrabban  helyet adva a családi, baráti, munkahelyi társaságok, kollektívák egész napos programjainak lebonyolításához. A tó és környezete nagyon gazdag növény,- és vadvilággal rendelkezik. A tavunktól  nem nagy távolságra nemzetközileg védett természetvédelmi területek vannak.

     Amennyiben felkeltettük érdeklődését, látogasson el hozzánk, győződjön meg személyesen a fent leírtakról, a horgászati- pihenési,   szabadban történő sütési,- főzési lehetőségekről, legyen visszatérő vendégünk!